Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért lesz testvérgyilkossá egy istenkeresõ ember?

2008.10.10

1Jn 3,11–12 • „Mert ez az üzenet, amelyet kezdettõl fogva hallottatok, hogy szeressük egymást; nem úgy, mint Káin, aki a gonosztól volt, és meggyilkolta a testvérét. És miért gyilkolta meg? Mivel az õ cselekedetei gonoszak voltak, a testvéreié pedig igazak.”

Júd 1,11 • „Jaj nékik! Mert a Káin útján indultak el, és a Bá­lám tévelygéseivel bérért szakadtak ki, és a Kóré ellenke­zésével vesztek el.”

(Vajon a hívõ közösségben is felbukkanhat a káini lelkület? Mi ennek az oka?)

„A vallásos emberek nagy többsége Káin példáját követi, mert majdnem minden hamis vallás egy és ugyanazon elven alapszik

– hogy az ember saját igyekezete árán üdvözülhet. Egyesek azt ál-lítják, hogy az emberiségnek nem megváltásra, hanem fejlõdésre van szüksége – saját maga csiszolására, javítására és megújításá­ra. Káin azt gondolta, hogy vér nélküli áldozattal elnyeri Isten kegyét. Ugyanígy remélik sokan ma is, hogy az engesztelõ áldo­zattól függetlenül el lehet érni a mennyei normát. Káin története tanúsítja, hogy mi ennek a következménye. Megmutatja, mivé lesz az ember Krisztus nélkül. Az emberiség képtelen megújítani önmagát. Nem felfelé ível, a mennyei felé, hanem lefelé tart, a sá­táni felé. Krisztus a mi egyedüli reménységünk. »…mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene né­künk megtartatnunk… és nincsen senkiben másban üdvösség.« (Ap csel 4,12)

Amikor Káin látta, hogy Isten nem fogadja el áldozatát, meg­haragudott az Úrra és Ábelre. Azért volt mérges, mert Isten nem fogadta el az emberit az Isten által elrendelt áldozat helyett, és dühös volt a testvérére, amiért õ engedelmeskedett és nem lázadtvele együtt Isten ellen… Ábel meggyilkolása volt az elsõ példa ar­ra az ellenségeskedésre, amelyet Isten a kígyó és az asszony mag­va között meghirdetett. Az egyik oldalon áll Sátán az alattvalói­val, a másikon pedig Krisztus a követõivel. Az ember bûnén ke­resztül Sátán hatalomra tett szert az emberiség felett, de Krisztus erejével le tudjuk rázni igáját. Valahányszor egy ember az Isten Bárányába vetett hit által felhagy a bûn szolgálatával, Sátán ha­ragja fellángol. Ábel szent élete cáfolta Sátánnak azt az állítását, hogy az ember képtelen megtartani Isten törvényét. Amikor Káin a gonosz lélek befolyására rájött, hogy nem tudja irányítani Ábelt, annyira felbõszült, hogy megölte. Ha valaki Isten törvé­nyének igazságos volta mellett lándzsát tör, bárhol legyen is az, ugyanez a lelkület jut kifejezésre. Mindig ez a lelkület gyújtotta meg a máglyát Krisztus tanítványai alatt. Sátán és seregei azért szítják a kegyetlenkedést Jézus követõi ellen, mert nem tudják õket behódoltatni. Ez egy legyõzött ellenség dühe. Jézus minden mártírja gyõzõként halt meg.” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, Káin és Ábel c. fej.)

Mit tett Káin? Elvetette Isten útját, és választott egy másik,emberi utat – de mondhatunk sátáni utat is. Ádám fia alkotott egy vallást, amelybõl kimaradt Krisztus. Kimaradt a megtérés, az Istennel való személyes kapcsolat. Kimaradt az Isten irántiengedelmesség, az Õ kijelentésének követése. Vallása csak héj volt, tartalom nélkül. Ez pedig táptalaja volt az Isten és emberelleni tettnek. Ádámot és Évát rá kellett beszélni a bûnre, Káint pedig nem lehetett lebeszélni róla.

Káin fontos jellemzõje az, hogy vak volt a bûnnel szemben: Isten kihirdeti az ítéletét, erre ez a válasz: „Nagyobb az én bün­tetésem, mint hogy elhordozhatnám.” Nem következik be a cse­lekedet szívbéli megbánása, amely az útjaink megjobbításával járna együtt. Különös, hogy Káin és utódai nem voltak vallás­talanok: követték a káini istentiszteletet. Leszármazottaik kö­zött többen viselték az „Él” megjelölést, amely az Úrra utal (pl. Mekhujáel).

A káini út lelki lényege az önmegjavítás, a felemelkedés. Ábelé a megtisztulás. Ábel tudta, hogy új szívre, új lélekre, Is­ten újjáteremtõ hatalmára és jelenlétére van szüksége. Káin út­ján a vallás is az ember kényelmét szolgálja, saját felmagaszta­lásunk eszköze. Az ilyen vallás pompája, díszei, mûvészi alko­tásai elringatják a résztvevõt. A káini út nem utasítja el Isten létezését. Elismerheti a tényt, hogy valami bûn, de a megjob­bulást a saját erejébõl, érdemként, önmagára alapozva keresi.

Azt képzeli, van köze Istenhez, sõt elnyeri tetszését, de a va­lóságban ez nem így van, mert ennek bizonyítéka a Lélek gyü­mölcsének termése lenne. Az összes ilyen vallás Káintól indulki, és fõ gondolata az üzletelés Istennel vagy az istenekkel. Én szolgállak téged, te pedig megáldasz engem. Adok, hogy kap­jak. Ha pedig nem az történik, amit elvárnék az Istentõl, ak­kor fellázadok ellene, haragszom rá és szidalmazom.

Mennyire más az ábeli út! Megismertem Istent, a szeretetét,ingyen megváltását. Tudom, hogy Õ az egyetlen a világegye­temben, akire teljességgel rábízhatom az életemet, mindene­met. Adok, mert szeretem Istent, sõt tudom, hogy amit te­szek vagy adok, az sem az enyémbõl van, hanem mindent Tõ­le kaptam. Az ember és Isten javát keresem az igazság gyakor­lásában, a szeretet megélésében. Egy vagyok a testvéreimmel szeretetben, egymás kölcsönönös megbecsülésében, az Iste­nért végzett személyes szolgálatban.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.