Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milyen áldásai vannak a mozgásnak?

2010.05.27

Hogyan hat a szemé­lyiségünkre a rendszeres, de nem megerõltetõ mozgás?

Ap csel 17,28 • „Õbenne élünk, mozgunk és vagyunk.”

Zsolt 69,35 • „Dicsérjék õt az egek és a föld, a tengerek, és ami csak mozog azokban!”

A szervezet erõi csak tevékenység útján bontakoznak ki. Az iz­mokat a használat nem koptatja, nem gyengíti, hanem erõsíti, ellenállóbbá teszi. Az ember járásra, mozgásra született.

A jó levegõn tett séta, barangolás a legegyszerûbb módja an­nak, hogy mozogjunk. A régi közmondás találóan fogalmaz: „Két orvosom van: a jobb és a bal lábam.” Szerencsés helyzet­ben vannak azok, akik élhetnek az üdítõ kerti munka lehetõ­ségével! Az úszás és a kocogás ugyancsak rendkívül jó hatás­sal van a szervezet egészére. A mozgáskultúra vagy testkultú­ra nemcsak sportolást jelent. Érdemes készíteni magunknakegy testedzési programot, és ezt beépíteni az életünkbe. Így tudatosan karbantarthatjuk, átmozgathatjuk testünket, javít­hatjuk vérkeringésünket, növelhetjük fizikai és szellemi telje­sítõképességünket.

Intenzív mozgás során az izomrostokon keresztüli véráram­lás tizenöt-hússzorosra is növekedhet. Így a testszövetek vér­ellátása alaposabb. Segít a felhalmozott salakanyagok és mér­gek eltávolításában, az érfalakra lerakódott anyagok lebontásá­ban. A mozgás testünkre-lelkünkre gyakorolt jótékony hatása felmérhetetlen. A kiizzasztó, örömteli mozgás következtében endorfin termelõdik – feszültségoldó, kedélyállapot-javító, fáj­dalomküszöbünket és tûrõképességünket növelõ kémiai anyag. A napközben végzett aktív mozgás az éjszakára is kihat: fontos hormonok és vegyi anyagok keletkeznek a szervezet­ben. Ezért van az, hogy kiadós mozgás után édes a pihenés. A jól megtervezett testmozgás erõsíti a szívet, védi az idõ elõtti el­használódástól, fokozza a szervezet oxigénszállítását, serkenti az emésztést, javítja a hangulatot, fokozza az ellenálló képessé­get, az izmok mellett a csontokat és az inakat is erõsíti. Felold­ja a kimerültséget, növeli a szellemi teljesítõképességet, bizton­ságérzetet és mozgékonyságot kölcsönöz, véd a hirtelen stressz­hatástól, legyen az akár testi, akár lelki természetû. Önbecsülés­és akaraterõsítõ, javítja a testtartást, hozzásegít az egészséges alváshoz. Mindezeket az elõnyöket naponta élvezhetjük, ha megfelelõ mozgást végzünk.

Egy új mozgásforma elsajátításakor kezdetben nehézségek­be ütközhetünk, de gyakorlással a mozdulatok csiszoltabbá, az új reflexkapcsolatok kialakításával egyre célirányosabbá vál­nak. Ügyesebbek leszünk. Az évek elõrehaladásával fontos megõrizni nyitottságunkat, rugalmasságunkat, mert ez a fejlõ­désünk alapja. A rendszeres mozgás erõsíti, stabilizálja csont­rendszerünket, gerincünket, javítja tartásunkat, megteremti a jó elvekhez való állhatatos ragaszkodás, a gerincesség, az egye­nesség fizikai hátterét.

Összességében tehát a mozgás alapvetõen befolyásolja az élethez való viszonyulásunkat. Mozgáskultúránk folyamatos fejlesztése gazdagítja személyiségünket, fejleszti önismere­tünket. Így belsõ lényünket árnyaltabban tükrözi a külsõnk – tartásunk, mozdulataink összhangja, mimikánk. A statikus, merev életfelfogás helyett alkotó életmódhoz vezet, az ember szabadságérzetét fokozza, életszeretetét növeli.

„Azoknak, akik ülõmunkát végeznek, mindennap tornázniuk kellene a szabad levegõn, télen-nyáron, amikor csak az idõjárás megengedi. Legjobb a gyaloglás, mivel szinte minden izmot meg­mozgat. A tüdõ is egészséges mozgásra kényszerül, mivel lehetet­len intenzívebb testmozgást végezni intenzív tüdõmunka nélkül. Az ilyen testmozgás sok esetben hasznosabb a betegnek, mint a gyógyszerek.”

„A tevékenység hiánya a betegségek egyik komoly oka. A test­mozgás gyorsítja és szabályozza a vérkeringést, a tétlenségben azonban a vér nem kering szabadon… Lelkészek, tanítók, tanu­lók és szellemi munkát végzõk gyakran szenvednek olyan beteg­ségben,

Biblia és egészség

 amelyek a szellemi túlterhelés következményei, mert elméjük erõfeszítései mellé nem társult testgyakorlás… Jó szoká­sok, következetes mértékletesség a megfelelõ testgyakorlatokkal összekötve – ezek által nyerhetünk testi és szellemi erõt, teherbí­ró képességet.”

„Az egész test munkára rendeltetett. Ha testi erõnket nem tud­juk munka által állandóan edzeni, szellemi erõink is csak kevés ideig maradnak a teljesítõképesség legmagasabb fokán… A test edzésére fordított idõ nem vész el. Aki állandóan csak a könyveit bújja, csakhamar megtapasztalja, hogy szellemi frissessége elvész… A tornagyakorlatok nem pótolják a friss levegõn való felüdü­lést… Azok a tevékenységek, amelyeket a szabad levegõn, testünk minden izmának igénybevételével végzünk, a legmegfelelõbbek arra, hogy kikapcsolódjunk a szellemi munkából. Semmilyen fi­zikai munka nem olyan alkalmas erre, mint a földmûvelés… A kerti munka és az erdõn-mezõn vándorlás iránt új érdeklõdést kell keltenünk köreinkben.” (Ellen G. White: A gyógyítás szolgálata, 240. o.; Boldog élet, 107–108. o.; Education/Elõtted az élet, Felüdülés, Munkára nevelés c. fej.)

Gondolkodjunk el azon, hogy milyen modern kényelmi szokások rabolják el tõlünk a testmozgás alkalmait? Hogyan tudnánk változtatni ezen?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.