Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A levegő

2008.03.06

Kép „Beteg épület"-szindróma
Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk.
A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok?
Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik.
Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből.
További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovarirtó szerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünetegyüttest a „beteg épület"-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja. Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez.
Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít.
Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot.
Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük" oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását.
Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek" sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.