Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A homloklebeny funkciói

2008.04.18

Kép 

Az agy néhány szelvényre vagy lebenyre osztható. A homloklebenyek a homlok mögött vannak. Kényelmi szempontból mind a jobb, mind pedig a bal oldali homloklebenyre együttesen mint homloklebenyre hivatkozunk. Ez az agy legnagyobb lebenye. Az ítéletalkotás, a gondolkodás, az értelem és az akarat székhelye. Egész lényünk ellenőrző központja. Néhány tudós a homloklebenyt, az agy "koronájának" tekinti. Vizsgálatok igazolják, hogy ez a "korona" életfontosságú funkciók egész sorát végzi. A lelkiség, a jellem, az erkölcsiség és az akarat azok a jellegzetességek, melyek egyedülálló egyéniséggé formálnak bennünket. Egy károsodott homloklebenyű ember külsőleg talán ugyanolyan marad, de ha kapcsolatba kerülünk vele, rendszerint kiderül, hogy belsőleg már egyáltalán nem ugyanaz.

A Könyvek Könyve is utal arra, hogy Isten megismerésében mekkora jelentősége van a homloklebenynek. A Biblia utolsó könyve elgondolkodtató megfogalmazást használ: "Látni fogják az ő arcát, és homlokukon lesz az ő neve. Jel 22,4"

Ez a szöveg arra utal, hogy az éppen homlokunk mögött található homloklebeny által Isten jelleme lemásolható, jellemünkben visszatükrözhető.

Az agy mérete, funkciója

Érdemes megfigyelni, mennyire eltér a homloklebeny mérete az emberek és különböző álla-tok esetében. Ez különbözteti meg az embereket az állatvilág többi tagjától. A kisebb homloklebeny csak korlátozott, ösztönös életvezetést tesz lehetővé. A nagyobb homloklebeny összetettebb funkciók véghezvitelére is alkalmassá tesz. A macskáknál, ahol a homloklebeny az agynak csupán a 3,5%-a, ennek az agyi területnek a korlátozott méretéből eredően a mérlegelés és az értelmi tényező is jóval visszafogottabb. Csak igen korlátozott képességük van arra, hogy információt elemezzenek, és új információn alapuló döntéseket hozzanak. Tehát alapvetően ösztöneikre hagyatkoznak. A kutyák jobban nevelhetők, mivel agyuk 7%-át alkotja a homloklebeny. Az állatok között a csimpánzoknak van a legnagyobb homloklebenye, akár a 17%-ot is kiteheti. Az emberek agyának viszont 33-38%-át alkotja. Néhány állatnak az agyában más területek fejlettebbek az emberéhez képest. A csimpánzoknak sokkal nagyobb utóagya - az agynak az a területe, ami a koordinálást végzi -, mint az emberé. Ez magától értetődik, mert a "csimpiknek" igen fejlett egyensúlyérzékre és fürgeségre van szükségük, hogy fáról fára hintázzanak. A madaraknak is jól fejlett utóagya van, hogy repülhessenek, landoljanak és vadásszanak. Ezek a tevékenységek mind magas szintű koordinációt (összehangolást) kívánnak. Más állatoknak viszont sokkal nagyobb a nyakszirtlebenyük, az agynak az a része, ahol a látás központja van. Ebből adódóan látásuk sokkal jobb, mint az emberé. Más állatoknak viszont a fali lebenyük fejlettebb.

Az emberek és állatok különbsége egyértelműen homloklebenyünk nagyságában keresendő. Képesek vagyunk tehát emelkedett lelki gondolkodásra, és magasabb rendű tanulási képességünk is van. Érdemes megvizsgálni néhány további, orvostörténeti évkönyvből vett esetet, hogy teljes mivoltában értékeljük a homloklebeny jelentőségét. Phineas Gage csak részben veszítette el homloklebenyét. Az életmódbeli változások egész homloklebenyünkre hatással lehetnek, noha kevésbé drámai módon, mint az ő esetében.
 
   
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.